Barlangból mentés Pest megyében
2019. február 23-án Pilisborosjenő és Üröm szomszédságában a Papp Ferenc-barlangba fejlámpával felszerelkezve bemerészkedett egy férfi. A barlangban négy órát töltött el, majd kijött volna, de nem találta a kivezető utat. A kint maradt barátnője kért segítséget. A férfi a fővárosi tűzoltók és a Magyar Barlangi Mentőszolgálat segítségével jutott ki. A Magyar Barlangi Mentőszolgálat felhívja a figyelmet, hogy a Papp Ferenc-barlang fokozottan védett barlang, szabályos látogatásához barlangi túravezetői végzettségű vezető kísérete, valamint a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes engedélye szükséges. A videót Schultz László (Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság) készítette.
Kisoroszi
Fotok:
Halápi Lovarda
Létesítmény rövid bemutatkozója:
A festői szépségű Szentendre-i szigeten, a Duna-Ipoly Nemzeti Park szomszédságában épült 1993-ban az egykori kiváló újpesti volt labdarúgó, Halápi István által megálmodott lovarda, melynek akkor lópihenő és tréningtelep volt a fő profilja. Lovardánk 1997-ben arculatváltáson ment át és kialakult mostani arca. Főbb profiljaink közé bekerült az indián – és lovastáborok szervezése és lebonyolítása gyermekek részére, továbbá a lovagoltatás, amelyben szakképzett lovasoktatók segítenek kedves Vendégeinknek,ezen kívül rendezünk csapatépítő tréningeket,lovasnapokat és lovasbemutatókat.
Története
Kisoroszi területe már az ókorban lakott volt, a rómaiak több őrtornyot is emeltek a betörő markomannok és más népek miatt. A középkorban falu már a Rosd honfoglaló ősnemzetségé volt, a legelső ismert írott emlék az 1394. évből van, ekkoriban Orosz néven említették a települést. A XIV. században lett a Kalászi családé, a következő évszázadban pedig Mátyás király hajdúinak letelepedési helye volt. Buda 1541-es török kézre kerülését követően török fennhatóság alá került.
A törökök kiűzését követően az Udvari Kamara irányítása alá került, 1692-ben I. Lipót király kivonta a falut a katonatartási kötelezettség alól. 1700-ban Intzia Valkard birtoka lett, ám az ág kihalásával Gundaker Thomas Starhemberggé lett. A gróf célja az volt, hogy uralma alá vonja a lakosokat, annak ellenére, hogy az 1715. évi XXXIV. tc. kimondta, hogy mint kiváltságokkal rendelkező falu, lakosai szabadon élhetnek. 1790-ben Keglevich Károly leszármazottaié lett, majd a visegrádi uradalom részévé vált.
A falu kezdetben Nógrádhoz, majd Pest vármegyéhez tartozott. A két vármegye a XVII. század utolsó évtizedében rendszeresen vitázott arról, hogy melyik közigazgatási egységhez tartozzon Kisoroszi. 1695-ben Nógrád vármegye ragadta magához a falut, és kinyilvánították azon elhatározását, miszerint a falut visszaadni nem fogják, és ha kell, katonaságot is bevetnek. A két vármegye közti ellentét a falu tárgyában továbbra is fennállt, így a kancellária döntött: Pest vármegyéhez került. A két megye közti jó viszony megteremtésére és megtartására I. Lipót 1696-ban mégis úgy rendelkezett, hogy Kisoroszi Nógrádé legyen, ám ekkor a vármegyének ez már nem volt elég, az ellentétek nem csitultak. Bulyovszki Dániel megyei követ 200 forint kártérítést követelt, a császári csapatok okozta károk megtérítésére, ám Laczkovics István kijelentette: nem fizetnek. 1704-ben már Pest megye részeként említették.
A faluban két templom található egy katolikus, illetve egy református. Ezen utóbbi neobarokk stílusú, 1803-ban épült fel. A mainál jóval magasabb volt, ám az 1900-as évek táján omlásveszély miatt lebontották. Három haranggal rendelkezik, 1992 és 1995 között felújították. A katolikus templom felszentelésérre 1719-ben került sor. 1810-ben lett a templomnak és az egyházközségnek plébánosa, 1837-től Pethő János töltötte be ezen egyházi méltóságot.
PEST MEGYE-Magyarország megyéi sorozatból
Szép ez az ország!
Videó-séták... A Sátorkőpusztai kristálybarlang bemutatása| CivilFilm Egyesület - 2016
E heti videó-sétánk alkalmával visszatérésünket örökítettük meg a Sátorkőpusztai-barlangban.
Ismételten alászálltunk a 30 méteres mélységben rejtőzködő, mesés kristályvilágba, hogy aztán még több élménnyel, még több fotóval, és persze videófelvétellel térhessünk vissza a felszínre.
Láthatjuk a barlang korábbi jelképét, az Ádám és Éva párosának keresztelt gipszoszlopokat, és még számos, álomszép képződményt e földalatti élménytúra keretében. Aki pedig mindeközben megszomjazott, kóstolót kapott a barlang forrásának ihatóan tiszta, friss vizéből.
VIDEÓ-SÉTÁK SOROZAT: a videó-séták sorozat keretében Dorog – s olykor, más megyebéli városok –
épített és természeti értékeit mutatjuk be. Célunk/koncepciónk az, hogy e városi értékeket
emberközeli, inkább laikus, mint „szakértői szemmel”, a lehető leghétköznapibb módon közelítsük
meg… Például úgy, mint egy gyermekét sétáltató anyuka a II. emeletről…
Rádöbbentek ti is majd, mennyi mindent meglát az ember, ami azelőtt, mintha ott se lett volna.
ÖSSZES VIDEÓSÉTA itt: bit.ly/videoseta-filmek
VIDEÓ-RENDELÉS: +36-30- 480-1145 | anyag (K) civilfilm.hu
A SÁTORKŐPUSZTAI-BARLANGRÓL
1993-tól Komárom-Esztergom megye egyetlen, a nagyközönség számára is látogatható barlangja. Gondozója és üzemeltetője az 1989-ben megalakult Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE, honlapjuk: bebte.hu, régi honlap).
A 253 m tszf-i magasságban nyíló Sátorkőpusztai-barlang felfedezői a dorogi Várhidi Károly és Várhidi Rezső valamint társaik voltak.
A Sátorkőpusztai-barlangban az első hivatalos terepszemlét a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából Jakucs László, Venkovits István tartotta. Jóvoltukból 1946-ban elkészült a barlang térképe. Az akkori felmérési adatok szerint a barlang elérte a 286 méteres hosszúságot és 46 méteres mélységet. A barlangüreget magában foglaló triászidőszaki kőzet mintegy 225 millió éves, üledékes mészkő. A kalcit, aragonit- és gipszkristályok változatos (jellemzően hártya, kéreg, tű és oszlop) formákban borítják a barlang falait a talajtól a mennyezetig.
A kristálybarlang felfedezésének híre a szakemberek mellett a környékbelieket is nagy számban vonzotta a “mesés kincsekhez”, a gyűjtők sohasem távoztak üres kézzel. 1950–es években közzétett felmérés tanúsítja, hogy az üreg károsodása elérte az 50%-ot. Ez az arány a 80-as évek végére 70%-ra nőtt.
A barlang sorsa kedvezőbbre fordult azzal, hogy a feltárási munkálatok, a gondozás és a felügyelet szervezett formát öltött. Ebben elvitathatatlan érdemeket szerzett Benedek Endre bányafőmérnök (1912-1987), aki 1958-ban megalapította az első dorogi, barlangász társaságot, a Kadić Ottokár Barlangkutató Csoportot. A Sátorkőpusztai-barlang védelemét illetően előrelépést jelentett a terület katonai célú hasznosításának megszüntetése (1990), illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park megalakulása (1997).
A barlangtúra időtartama a csoport létszámától függően, 1,5-2 óra. A levegő hőmérséklete az alsóbb szakaszokban – természetes körülmények között – állandóan 13,1 °C, a felsőbb, ún. bejárati zónában évszakfüggő. A barlangban a relatív páratartalom 95-98%-os. A barlangtúrát a nehezebb szakaszokon vaslétrákkal, illetve kötéllel könnyítették meg.
(BEBTE LINKEK: Facebook: honlapjuk: bebte.hu – BEBTE bemutatkozó videó:
KÉPEK A BARLANGRÓL: bit.ly/kepek-bebte-barlang-satorkopusztai
TÁMOGATÓ, FINANSZÍROZÁS: A videó-séták sorozat kisfilmjeit a Nemzeti Művelődési Intézet
(nmi.hu) kulturális Közfoglalkoztatási programjának jóvoltából tudtuk elkészíteni.
SZERZŐK: készítette: Nógrádi Mariann, Mohos Nádor Tamás | CivilFilm Egyesület – 2016 |
civilfilm.hu; civilfilm kukac civilfilm.hu; telefon: +36-30- 480-1145
tags: videóséta, videóséták, Dorog, Dorog youtube, videó, Sátorkőpusztai-barlang, barlang, barlangászat, barlangkutatás, Sátorkőpusztai-barlang képek, Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület, BEBTE, Lieber Tamás, Várhidi Károly, Magyar Állami Földtani Intézet, mészkő, kristály, forrás, kristálybarlang, üledékes mészkő, hattyú, Ádám és Éva, kalcit, aragonit, gipsz, gipszkristály, Benedek Endre, Duna-Ipoly Nemzeti Park, barlangtúra, bebte.hu, Komárom-Esztergom megye, CivilFilm Egyesület, Nemzeti Művelődési Intézet, NMI, kulturális közfoglalkoztatás
Eladó Hétvégi Telek Heves Megye Szarvaskő Nyugodó Dűlő Madárcsicsergés
Eladó Hétvégi Telek Heves Megye Szarvaskő Nyugodó Dűlő
A telket egy személygépkocsi forgalomra tervezett 2011-ben készült hídon keresztül lehet megközelíteni ami a telekhez tartozik így lezárható. A körbekerített telek területe 1724 nm. ( behajtó a telekhez a híddal nincs benne) A telek két helyrajzi számon van nyilvántartva, zártkert minősítéssel, egy tulajdonban.
Két betonalapú kis víkend ház áll rajta, mindkettő felújításra szorul. Alapterületük körülbelül 9-12 nm. Egyikben berendezési tárgyak mint ágy szekrény asztal voltak tehát nyári lak volt benne berendezve. Fürdő nincs benne, már teljesen kiürítettük mindkét házikót. A másik tárolóként volt használva, állapotában véleményem szerint nem lakható. Két külső tároló is van a telken jelen pillanatban. A házak illetve a tároló régen lettek építve még a 80-as években (dátum nem áll rendelkezésre). A telek teljes területe egyenletes felületű.
A 25-ös főútról földúton lehet eljutni a telekre. A villany 2 éve lett bevezetve, új villanyóra van felszerelve tehát a vezetékek és az oszlop is kitűnő állapotban vannak.
A vízvételt fúrt kúttal oldottuk meg, de ivásra, főzésre nem lett bevizsgáltatva. Mi hordtuk a vizet kannával.
Vezetékes telefon bevezethető, internet szolgálatóként a szarvaskői önkormányzat a UPC-t adta meg. Hulladékszállítás minden héten hétfőn van, kukaedények igényelhetők 60/120 literes méretben, amely ingyenesen igényelhető csak a szolgáltatást kell fizetni.
Amit fontosnak tartok elmondani: A kerítés felújításra szorul ugyanis a környéken lévő vaddisznók, őzek, nyulak előszeretettel járnak be a telekre a gyümölcs miatt és a mókusok is mindent elcsennek amit akarnak, de főleg a szomszédok famogyoróját dézsmálják előszeretettel, mindennapos vendégek a telket hátulról hegy határolja, melynek másik oldalán a bükk nemzeti park kezdődik.
A telek önmagában is fantasztikus a híddal és a csörgedező patakkal, a rengeteg madárdallal, valamint már tavasztól az egész környéket elborítja a hóvirág, majd sorban bújnak elő a szebbnél szebb virágok, a fák kizöldülnek...
A nyár gyönyörű itt, mivel valóban egy hegyvölgyben van kicsit hűvösebb. Gondolok itt arra amikor 40 fokok vannak az ország más területén, itt kellemesen meleg van.
Szomszédok vannak, viszont a csendet mindenki tiszteletben tartja.
Többen egész évben kinn laknak a környéken, tehát akár meglehet bízni valakit a terület szemmel tartásával.
Sokan gyűjtenek gombát a környéken.(természetesen bevizsgáltatják)
Túrajáratok is vannak a környéken
A telek irány ára 3.8 Millió forint.
Jelenleg elhanyagoltnak tűnik, de gyönyörű kincset rejt. Az elcsenevészesedett bokrokat kell ki irtani és a fákat visszametszeni.
Azért kezdtük el ebben a formában eladásra kínálni a területet, mert a környék fantasztikus, mégis az mindenki maga szeretné az önmaga és családja számára a legjobbat kihozni belőle, az önös elképzelések alapján.
Kamatmentes részletfizetést is elfogadunk 1.5 M Ft első részlet fizetése mellett. Természetesen csak ügyvéd által hitelesített, mind a két fél részéről elfogadott, teljesíthető/kivitelezhető konstrukció jöhet szóba.
Esetleges kérdésekre az alábbi email címen a helyi megbízottunkkal tisztelt Kovács Istvánnal lehet felvenni a kapcsolatot:
06 30 846 47 64.
Minden komoly érdeklődőt szívesen fogadunk
Üdvözlettel:
Kruták Tunde
Ui.: A képek idén januárban készültek Mostanra már eltűnt a hó, érezni lehet a erdő friss illatát
Börzsöny..
A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében fekszik. A Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A mintegy 600 km² területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence határolja. Egy kis része, a Kovácspataki-hegyek az Ipolyon túl, Szlovákiában található.
Itt voltunk túrázni....
Akcióban a térmeszet őrzői - Előhelyek védeleme a növényekért
Sokan nem gondolják, hogy egy védett növényre mennyi veszély leselkedhet. Eltűnhet a talaj az élőhelyéről, tönkreteheti a taposás, elpusztíthatják állatok, kiszoríthatják invazív növények... Ezért izgalmas és összetett, legtöbbször az egész élőhelyre kiterjedő feladat ezek védelme a természetvédelmi őrök számára. Ebben az epizódban megtudjuk, miért fontos, hogy ne egykorú fák legyenek az erdőben, megismerjük az erdőben hagyott holtfák jelentőségét, a pilisi len élőhelyének védelmét és az is kiderül, miért számít természetvédelemnek a kaszálás a réteken.
Hont - A Magyar Szent Korona Országainak vármegyéi
A Magyar Szent Korona Országainak vármegyéi című projekt célja bemutatni a Magyar Királyság, valamint Horvát-Szlavónország egykori vármegyéit földrajzi, történelmi, demográfiai és turisztikai szempontból. Írd meg hozzászólásban, ha az egykori vármegye valamely településéről származol!
Projekt támogatása:
Források
valamint Wikipédia és az interneten található képek
Szilveszter Dunakeszi főterén.
Akcióban a természet őrzői - Csapdákkal az erdőlakókért
Az erdők felmérése nehéz feladat. A legpontosabb információt egy erdő állapotáról az ottani életközösség gazdagsága és ökológiai kapcsolatrendszere adja a természetvédelmi őrök számára. Ebben az epizódban megtudjuk, milyen információkat adnak a természetvédelmi őrök számára az erdőben élő lepkék, kiderül, lehet-e madárhálóval denevéreket fogni és milyen csapdák segítségével lehet megismerni az alpesi gőte populációkat. Arra is fény derül, hogyan lehet íjjal természetvédelmi munkát végezni, megtudjuk, miben különbözik a kis légykapó és a fekete gólya gyűrűzésével és monitorozásával kapcsolatos természetvédelmi őri munka.