Középkori szerzetesek 06 - Gyulafirátót, Premontrei rendi monostor
Gyulafirátót község nevét a Rátót nembeli Gyula leszármazóitól, a Gyulafiaktól nyerte. E nemzetség származására nézve megoszlanak a vélemények. Egyesek Kézaira és a Képes Krónikára hivatkozva állítják, hogy Rátolt és Olivér testvérlovagok Casertából, Nápoly mellől jöttek hazánkba Kálmán király uralkodása alatt, míg mások a Rátót nemzetséget germán eredetűnek tartják, mivel a címerükben szereplő hárslevél germán címerábrázolás. A Rátótiak a XIII. században meghonosodtak és beolvadtak a nemzetfenntartó magyarságba. A nemzetség több ága közül a Gyulafiak szert tesznek a legnagyobb hatalomra. Nagy kiterjedésű birtokaik a Dunántúlon, Heves és Gömör vármegyékben fekszenek. Egyik birtokközpontjuk biztosítására építik Csobánc várát a XIII. század közepén, és jelentős lakhelyük volt Gyulafirátót területén is, melynek helyét a Kálvária dombon kell keresnünk, ahol a felszín domborulataiból nagyobb, árokkal körülvett épület föld alatti maradványai még ma is megtalálhatók.
A nagyrátóti, azaz gyulafirátóti premontrei prépostság a nemzetség monostora volt, melyet a Rátót nembeli Mátyás, esztergomi érsek alapított, ahogy erről egy 1239-1240 körüli okmányból értesülünk: a fejérvármegyei főesperes kifogást emel az ellen, hogy a veszprémi püspök és bakonybéli apát közt Mátyás esztergomi érsek legyen a bíró, mert érdekelt félnek tartja és mert gyöngíti joghatóságát a Mátyás érsek által alapított rátóti monostorban.
Mátyás érsek tanuló társa volt IV. Bélának, és együtt nevelkedtek. Később, amikor IV. Béla apjától független udvart tartott, mint az ifjabb király kancellárja szerepel, majd 1240-ben esztergomi érsek lesz, és 1241-ben a tatárok ellen vívott gyászos kimenetelű sajómezei ütközetben elesik.
A premontreiek a francia kultúrát honosították meg a területen. A szerzetesek a kétszintes épületben laktak. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom és monostor építése az érsek halála után fejeződött be. A templom egyenes záródású fő, és mellékszentélyekkel rendelkezett. Kereszthajója és három-három pillérrel megosztott hármas hajója, a nyugati végén bejárati előcsarnoka volt. A bordás keresztboltozott épületben déli irányban csatlakozott a sekrestye, a káptalanterem, egy folyosó, valamint az ebédlő.
Hogy a rátóti monostor a fent említett oklevél idejében már állott, vagy csak alapítása történt meg, biztosan nem tudjuk. A jászói prépostság filiája volt. A monostor történetéről keveset tudunk. Maga az épület, illetve feltárt alapfalai az eddigi kutatás szerint építészetileg egységesnek látszanak. A magyarországi premontrei templomok anyagában Gyulafirátót eddig az egyetlen típus, mely tisztán a ciszterci mintát követi. Alaprajza feltűnő hasonlatosságot mutat legépebben fennmaradt ciszterci templomunkkal Bélapátfalván, és az 1912-ben feltárt első zirci, ugyancsak ciszterci apátsági templom alaprajzával. Tudjuk, hogy a gyulafirátóti premontrei monostor alapítása 1239-1240 előtt már megtörtént. E két templom alaprajzi elrendezésének hasonlósága nem lehet véletlen, és biztosra, hogy a rátóti monostor-templom is ciszterci építőműhely munkája. A ciszterciek építőműhelyei a Bakonyban különösen erős hatással voltak az egyházi építészetre.
A premontrei és ciszterci rendek nagyarányú elterjedése a XII. század végén és a XIII. században mutatható ki legjobban. Ekkor egymást követik a két rend által benépesített alapítások, mely egyben e rendek egyre nagyobb jelentőségét és kedveltségét igazolja, szemben a Benedek-renddel. Tevékenységük egyházi és kulturális téren olyan fontos volt, hogy III. Honorius pápa 1216-ban 3 évig tartó egyházi huszad beszolgáltatása alól csak a cisztercieket és premontreieket menti fel.
Ha feltesszük, hogy az említett oklevélben a monostornak csak alapításáról, és nem már felépített monostorról van szó 1239-1240 években, akkor a monostor építése csak a tatárjárás, és egyben az alapító halála után történhetett. A Rátót-nem az érsek halála után is elég hatalmas és gazdag volt ahhoz, hogy jóhírű építőműhellyel építtesse fel nemzetségi monostorát. A Gyulafiak még sokáig vezető szerepet játszanak a politikai életben, és az érsek halála után is magas tisztségeket töltenek be IV. Béla és V. István kormányában.
Nem tudjuk, hogy a monostor és a templom hogyan vészelte át a török időket, de földig nem rombolhatták, mivel többször is hallunk a török kiűzetése után olyan elhatározásokról, hogy a premontreiek visszatérnek monostorukba, de ez az épület romállaga miatt nem történt meg. A legnagyobb pusztítást az elhagyottság és lakatlanság okozta, melynek következtében a megrongálódott épületeket a környék lakossága tovább bontja. 1777-ben az új prépostsági lakot is e kövekből építik, és ezzel szabad prédává lett a templom még megmaradt romja, mert a falu népe csak az alapfalakat hagyta meg, azokat is csak a föld felszíne alatt. A monostor épülete éppen használhatósága miatt nem tűnt el nyomtalanul, mert paraszti birtokosai ezt felhasználhatták, és így a mindig tető alatt levő falak nagyrészt meg is maradtak.